Ha a közoktatás/köznevelés új szabályozásáról bármit is mondani szeretnék, akkor a kályhától érdemes elindulni. A kályha mi más lehetne, mint az alaptörvény maga.
Mielőtt azonban rátérnék a legfelsőbb jogszabály vonatkozó részeinek tárgyalására, utalnom kell arra a háttérre, amit az EU-s szabályozás jelent.
Alapjogi Charta 14. cikk
(1) Mindenkinek joga van az oktatáshoz, valamint a szakképzésben és a továbbképzésben való részvételhez.
(2) Ez a jog magában foglalja a kötelező oktatásban való ingyenes részvétel lehetőségét.
(3) Az oktatási intézmények demokratikus elvek figyelembevételével történő alapításának szabadságát, valamint a szülők azon jogát, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak, tiszteletben kell tartani az e jogok és szabadságok gyakorlását szabályozó nemzeti törvényekkel összhangban.
(1) Mindenkinek joga van az oktatáshoz, valamint a szakképzésben és a továbbképzésben való részvételhez.
(2) Ez a jog magában foglalja a kötelező oktatásban való ingyenes részvétel lehetőségét.
(3) Az oktatási intézmények demokratikus elvek figyelembevételével történő alapításának szabadságát, valamint a szülők azon jogát, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak, tiszteletben kell tartani az e jogok és szabadságok gyakorlását szabályozó nemzeti törvényekkel összhangban.
Magyarország Alaptörvénye a következő módon rögzíti a közművelődéshez való jog kereteit:
XI. cikk
(1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.
(2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.
X. cikk
(1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá – a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében – a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát.
Az új szabályozás a hatályon kívül helyezett alkotmány alábbi bekezdései helyébe lépett:
70/F.§
(1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.
(2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.
70/G.§
(1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja […] a tanszabadságot és a tanítás szabadságát.
16.§ A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.
A különbségek felfedezésében kiemeléssel próbáltam segíteni.
Érdemes elgondolkodni az elemző összehasonlítást követően a fogalmi háló változásain, hiszen az elvi alapvetések mutatják mindig legtisztábban az oktatáspolitika irányait.
Ami a legszembetűnőbb, hogy az Alkotmány korábban általában "tiszteletben tartotta és támogatta a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. Most pedig az Alaptörvény - ha jól értem - leszűkíti ezt és elbizonytalanít, hiszen a tanítás szabadságát a törvényben meghatározott keretek között támogatja és a törvény keret jellegű, azaz, bármilyen korlátozás keresztül vihető...
VálaszTörlés